A.3.36./i.138.
Az isteni hírnökökről szóló tanítóbeszéd
(Devadūta sutta)
– Szerzetesek, van három isteni hírnök. Melyik ez a
három?
Van olyan ember, aki testével, szavaival, gondolataival
rossz úton jár. Mivel rossz úton jár, teste felbomlása után, halála után a
nyomorúság állapotaiban születik újra, rossz létállomáson, az alacsonyabb
világban, a pokolban. Ott a pokol őrei megragadják mindkét karjánál, és Jama, a
halál királya elé viszik, mondván: Felség, ez az ember nem tisztelte apját és
anyját, sem a remetéket és papokat, sem a család véneit. Szabja ki rá felséged
megérdemelt büntetését!
Akkor, szerzetesek, Jama király kikérdezi, kihallgatja és
megvizsgálja azt az embert, és az első isteni hírnökre utalva így szólítja meg:
Jó ember, sosem láttad az emberek közt feltűnni az első isteni hírnököt?
És ő így válaszol: Nem, felség, nem láttam.
Akkor Jama király így szól hozzá: De jóember, sosem
láttál nyolcvan-, kilencven-, vagy százéves nőt vagy férfit, törékenyet,
görbét, mint egy tartódúc, hajlott hátút, botra támaszkodva, reszketegen
csoszogva, betegen, ifjúsága és ereje fogytán, törött fogakkal, szürke és ritkás
hajjal, vagy kopaszon, ráncosan, szederjes végtagokkal?
És az ember így válaszol: De igen, felség, láttam.
Akkor Jama király így szól hozzá: Jóember, sosem jutott
eszedbe, egy értelmes, érett embernek: Magam is alá vagyok vetve az öregségnek,
és nem menekülhetek tőle. Hát inkább nemesen cselekszem most már, úgy testtel,
mint szóval és gondolattal?
Nem, felség, képtelen voltam így tenni, mert nemtörődöm
voltam.
Akkor Jama király így szól: Jóember, nemtörődömséged
miatt elmulasztottad, hogy nemesen cselekedj testtel, szóval és gondolattal.
Nos, úgy bánunk veled, ahogyan nemtörődömségedhez illik. Gonosz cselekedeteidet
nem anya vagy apa, fivérek, nővérek, barátok vagy társak tették, sem rokonok,
istenségek, remeték vagy papok. Egyedül te követted el e gonosz cselekedeteket,
és te fogod leszakítani azok gyümölcsét.
Szerzetesek, amikor ily módon kikérdezte, kihallgatta és
megvizsgálta őt az első isteni hírnök felől, újra kikérdezi, kihallgatja és
megvizsgálja azt az embert, és a második isteni hírnökre utalva így szólítja
meg: Jó ember, sosem láttad az emberek közt feltűnni a második isteni hírnököt?
És ő így válaszol: Nem, felség, nem láttam.
Akkor Jama király így szól hozzá: De jóember, sosem
láttál beteg nőt vagy férfit, fájdalmak között, súlyos betegen, saját mocskában
fekve, akit hol ez emelt föl, hol az fektetett le?
És az ember így válaszol: De igen, felség, láttam.
Akkor Jama király így szól hozzá: Jóember, sosem jutott
eszedbe, egy értelmes, érett embernek: Magam is alá vagyok vetve a betegségnek,
és nem menekülhetek tőle. Hát inkább nemesen cselekszem most már, úgy testtel,
mint szóval és gondolattal?
Nem, felség, képtelen voltam így tenni, mert nemtörődöm
voltam.
Akkor Jama király így szól: Jóember, nemtörődömséged
miatt elmulasztottad, hogy nemesen cselekedj testtel, szóval és gondolattal.
Nos, úgy bánunk veled, ahogyan nemtörődömségedhez illik. Gonosz cselekedeteidet
nem anya vagy apa, fivérek, nővérek, barátok vagy társak tették, sem rokonok,
istenségek, remeték vagy papok. Egyedül te követted el e gonosz cselekedeteket,
és te fogod leszakítani azok gyümölcsét.
Szerzetesek, amikor ily módon kikérdezte, kihallgatta és
megvizsgálta őt a második isteni hírnök felől, újra kikérdezi, kihallgatja és
megvizsgálja azt az embert, és a harmadik isteni hírnökre utalva így szólítja
meg: Jó ember, sosem láttad az emberek közt feltűnni a harmadik isteni
hírnököt?
És ő így válaszol: Nem, felség, nem láttam.
Akkor Jama király így szól hozzá: De jóember, sosem
láttál egy-, két- vagy három napja halott nőt vagy férfit, felpüffedt,
elszíneződött, bomló holttestet?
És az ember így válaszol: De igen, felség, láttam.
Akkor Jama király így szól hozzá: Jóember, sosem jutott
eszedbe, egy értelmes, érett embernek: Magam is alá vagyok vetve a halálnak, és
nem menekülhetek tőle. Hát inkább nemesen cselekszem most már, úgy testtel,
mint szóval és gondolattal?
Nem, felség, képtelen voltam így tenni, mert nemtörődöm
voltam.
Akkor Jama király így szól: Jóember, nemtörődömséged
miatt elmulasztottad, hogy nemesen cselekedj testtel, szóval és gondolattal.
Nos, úgy bánunk veled, ahogyan nemtörődömségedhez illik. Gonosz cselekedeteidet
nem anya vagy apa, fivérek, nővérek, barátok vagy társak tették, sem rokonok,
istenségek, remeték vagy papok. Egyedül te követted el e gonosz cselekedeteket,
és te fogod leszakítani azok gyümölcsét.
Amikor kikérdezte, kihallgatta és megvizsgálta azt az
embert a harmadik isteni hírnök felől, Jama király csendben marad.
Akkor a pokol őrei
megkínozzák ezt az embert: ötször döfik át. Vörösen izzó vasrudat döfnek át az
egyik kezén, vörösen izzó vasrudat döfnek át a másik kezén, vörösen izzó
vasrudat döfnek át az egyik lábán, vörösen izzó vasrudat döfnek át a másik
lábán, vörösen izzó vasrudat döfnek át a hasán. Akkor fájdalmat, gyötrelmet,
kínszenvedést él át. Azonban nem hal meg addig, amíg gonosztettének
következménye ki nem merült.
Akkor a pokol őrei
ledobják őt a földre, és fejszékkel hasogatják. Akkor fájdalmat, gyötrelmet,
kínszenvedést él át. Azonban nem hal meg addig, amíg gonosztettének
következménye ki nem merült.
Akkor a pokol őrei
fellógatják őt úgy lábbal felfelé és fejjel lefelé, és bárddal hasogatják.
Akkor fájdalmat, gyötrelmet, kínszenvedést él át. Azonban nem hal meg addig,
amíg gonosztettének következménye ki nem merült.
Akkor a pokol őrei
odakötözik őt egy szekérhez, és fel-alá hajtanak vele az égő, lángoló, izzó
talajon. Akkor fájdalmat, gyötrelmet, kínszenvedést él át. Azonban nem hal meg
addig, amíg gonosztettének következménye ki nem merült.
Akkor a pokol őrei
megragadják a lábánál, és fejjel előre belevetik egy vörösen izzó, égő, lángoló
üstbe, és kavargó, habzó lében főzik. És hogy abban a kavargó, habzó lében fő,
hol a felszínre bukkan, hol lesüllyed, hol pedig keresztirányban hányódik.
Akkor fájdalmat, gyötrelmet, kínszenvedést él át. Azonban nem hal meg addig,
amíg gonosztettének következménye ki nem merült.
Ekkor a pokol őrei a
Nagy Pokolba viszik őt. Szerzetesek, a Nagy Pokolnak:
Négy
sarka van, s minden
Oldalon
négy kapuja.
Mindenünnen
vas veszi körbe,
S
vastető fedi.
Vasból
van ott a padló is,
S
addig hevítik, míg fényesen izzani nem kezd.
Ennek
teljes mérete
Nem
kevesebb, mint száz mérföld.
Egy alkalommal Jama
királyban ez a gondolat ötlött fel: „A világban azoknak, akik érdemtelen
tetteket tesznek, valóban sokféle kínokat kell elszenvedniük. Ó, bárcsak
elérhetném az emberi létállapotot; ó, bárcsak megjelenne a világban egy
tökéletes és teljesen felébredett Tathágata; ó, bárcsak szolgálhatnám azt a
Magasztost; ó, bárcsak megérteném a Magasztos Dhammáját!
Szerzetesek, amit most
elmondtam, nem más remetétől vagy brahmintól hallottam. Amit most elmondtam,
azt valóban, közvetlenül ismertem meg, láttam be és fedeztem fel.
Így szólt a Magasztos.
Mikor befejezte, még ezt a verset mondta:
Sokan figyelmetlenek,
bár az isteni hírnökök jele látható,
s az emberek szomorúsága hosszú
lesz,
ha a lenti világba kerülnek.
De ha a jó emberek ebben a világban
megértik az isteni hírnökök jelét,
nem lesznek figyelmetlenek,
hanem helyesen gyakorolják a nemes
Dhammát.
Félnek a ragaszkodástól,
mert az születést és halált hoz;
míg ha nincs bennük ragaszkodás,
megszűnik a születés és a halál, s
elérkezik a szabadság.
Örömben időznek, mert immár
biztonságban vannak,
S itt és most elérik a Nibbánát.
Túlléptek minden félelmen és
gyűlöleten:
Megmenekültek immár minden
szenvedéstől.
(a más betűtípussal jelölt rész Tóth Zsuzsanna fordítása)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése