A Szigálakának mondott tanítóbeszéd (Sigālaka sutta) A világi követő útja

D.31.(iii.180.) A Szigálakának mondott tanítóbeszéd (Sigālaka sutta)

Így hallottam. Egyszer a Magasztos Rājagahában tartózkodott, a bambuszligetben, a mókusetetőnél. Akkor Sigālaka, a gazdaember fia, korán fölkelt és kimenvén Rádzsagahából, nedves ruhában és nedves hajjal, összetett kézzel (añjali) tiszteletét fejezte ki a különböző irányok előtt: keletnek, délnek, nyugatnak, északnak, a zenitnek és a nadírnak.

A Magasztos pedig korán kelt, felöltözött, vette felsőruháját és alamizsnáscsészéjét, és Rádzsagahába indult alamizsnáért. Látván Szigálakát, amint megtiszteli a különböző irányokat, így szólt:

-          Gazdaember fia, miért keltél föl korán, hogy megtiszteld a különböző irányokat?

-          Magasztos, haldokló apám mondta, hogy így tegyek. És így, Magasztos, tiszteletből apám szavai iránti, melyeket nagyra becsülök, és szentként tiszteletben tartok, ily korán keltem, hogy tiszteletem fejezzem ki a hat irány előtt.

-          De nem ez a helyes módja annak, gazdaember fia, ahogyan a nemes fegyelem szerint kifejezik a tiszteletet.

-          Magasztos, hát hogyan fejezi ki valaki a tiszteletét a hat irány előtt a nemes fegyelem szerint? Jó lenne, ha az áldott Magasztos megtanítaná nekem a helyes útját a hat irány előtti tisztelet kifejezésének a nemes fegyelem szerint.

-          Akkor hallgasd gondosan, figyelj jól, elmondom.

-          Igen, Magasztos – mondta Szigálaka, és a Magasztos így szólt:

-          Ifjú gazda, a tett négy szennyezését fölhagyva, nem cselekedve a négy okból (eredő) gonoszat, nem követve a elszivárgáshoz vezető utat, és így elkerülve a tizennégy gonosz utat, védelmezi a nemes tanítvány a hat irányt, és ily gyakorlat által mindkét világ meghódítója lesz, úgyhogy minden sikerül neki mind ebben a világban, mind a következőben, és halála után, teste felbomlásakor jó irányba, mennyei világba távozik.

-          Mi a tett négy szennyezése, amivel fölhagy? Az élet elvétele az egyik, annak elvétele, amit nem adtak oda a másik, aztán a nemi kicsapongás és a hazug beszéd. Ez a tett négy szennyezése, melyekkel fölhagy. – Így beszélt a Magasztos. És miután a Jó úton járó beszélt (sugata), a Tanító (satthā) még hozzátette:

Az élet elvétele, lopás, hazugság,

Házasságtörés, amit a bölcsek helytelenítenek.

-          Mi a gonosz négy oka, melytől tartózkodik? A gonosz cselekedet a vágyból (lobha) fakad, a haragból (dosa) fakad, a zavarodottságból (moha) fakad, a félelemből (bhaya) fakad. Ha a nemes tanítvány nem vágyból, haragból, zavarodottságból vagy félelemből cselekszik, nem cselekszik a négy ok egyikéből sem gonoszat. – Így beszélt a Magasztos. És miután a Jó úton járó beszélt, a Tanító még hozzátette:

Vágy és harag, félelem és zavarodottság:

Aki ezek által töri meg a törvényt,

Elveszíti minden jóhírét,

Mint a fogyó Hold.

Vágy és harag, félelem és zavarodottság:

Aki sosem hódol be ezeknek,

Növekszik jóságban és hírnévben,

Mint a növekvő Hold.

-          És mi az elszivárgás hat útja, amelyet nem követ? Az elszivárgás egyik útja az italoktól és tompító drogoktól függés, a másik az utcákon alkalmatlan időkben csatangolás, aztán a vásárok látogatása, a szerencsejátékokba bolondulás, a rossz társaságba járás, az állandó restség.

-          Az italoktól és tompító drogoktól függéssel hat veszély jár együtt: azonnali pénzveszteség, gyakori veszekedés, hajlam betegségekre, a jóhír elvesztése, illetlenségeknek tesszük ki magunkat, az intellektus gyengülése.

-          Az utcákon alkalmatlan időkben csatangolással hat veszély jár együtt: védtelenség és kiszolgáltatottság, a feleség és gyermekek, valamint a vagyon védtelensége és kiszolgáltatottsága, bűntett gyanúsítottjává válhatsz, rosszhíred kél, mindenféle kellemetlen következménnyel számolhatsz.

-          A vásárok látogatásával hat veszély jár együtt: (Az ember esze ezen jár:) Hol táncolnak? Hol énekelnek? Hol zenélnek? Hol kántálnak? Hol tapsolnak? Hol dobolnak?

-          A szerencsejáték hat veszéllyel jár együtt: a nyertes ellenséget szerez, a vesztes veszteségét siratja, elveszted meglévő vagyonod, szavad elveszti hitelét a közösségben, barátaid és társaid leszólnak, nem leszel kívánatos férj, mert egy szerencsejátékos nem engedheti meg magának, hogy feleséget tartson.

-          A rossz társaságba járás hat veszéllyel jár együtt: Társad lesz minden szerencsejátékos, falánk, iszákos, csaló, szélhámos és kötözködő.

-          A restség hat veszéllyel jár együtt: Azt gondolván: - Túl hideg van – az ember nem dolgozik, azt gondolván: - Túl meleg van, túl korán van, túl késő van, túl éhes vagyok, túl jóllakott vagyok – az ember nem dolgozik. – Így beszélt a Magasztos. És miután a Jó úton járó beszélt, a Tanító még hozzátette:

Néhányan ivócimborák, néhányan

Színlelve mondják, hogy barátaid.

De akik a szükségben barátok,

Ők igazán barátaid.

Későn aludni térni, házasságot törni,

Veszekedést keresni, kárt csinálni,

Gonosz barátság és fösvénység,

E hat dolog pusztít el egy férfit.

Aki kártékony barátokkal járkál,

Idejét kártékony tettekkel tölti,

Nyomorúságot szenved majd el

E világban, és a következőben is.

Kockázás, bujálkodás és ivás,

Tánc és ének, alvás fényes nappal,

Portyázás rossz időben, gonosz barátok,

És fösvénység tesz tönkre egy embert.

Kockát vet és pálinkát iszik,

Mások szeretett felesége után jár.

Az alacsony, közönséges irányt veszi,

És elfogy, mint a fogyó Hold.

Iszákos, pénztelen, éhenkórász,

Vedel, hiszen örökké szomjas,

Mint kő a vízben, süllyed az adósságba,

Hamarosan minden rokona elhagyja.

Aki a napját alvással tölti,

És az éjszaka szolgál ébrenlétre,

Mindig részeg és kicsapongó,

Nem képes fenntartani tisztességes otthont.

Túl hideg! Túl meleg! Túl késő! – kiáltja,

Így lökve félre minden dolgát,

Míg minden esélye, hogy jót tehessen,

Kicsúszik a kezei közül.

De aki a hideget és meleget

Szalmánál is kevesebbre tartja,

És férfiként vállalja teendőit,

Öröme nem csak apránként növekszik.

-          Gazdaember fia, itt e négy típus, akire úgy tekinthetünk, mint barátnak álcázott ellenségre: aki mindent megkaparint, aki lyukat beszél a hasadba, aki hízelgő, aki társad a pénz elherdálásában.

-          Aki mindent megkaparint, azt négy okból tekinthetjük hamis barátnak: Mindent elvesz, igen kevésért sokat kíván, csak félelemből teszi, amit tennie kell, csak saját boldogulását keresi.

-          Aki lyukat beszél a hasadba, azt négy okból tekinthetjük hamis barátnak: A múltban csak a saját hasznáért beszélt és a jövőben is csak a saját hasznáért beszél, tele a szája a jóindulat üres szólamaival, ha most kell valamit megtenni, mindig talál valamilyen alkalmas kibúvót.

-          Aki hízelgő azt négy okból tekinthetjük hamis barátnak: Szentesíti a rossz tettet, rossznak véli a jó tettet, szemedbe dicsér, a hátad mögött ócsárol.

-          Aki társad a pénz elherdálásában, azt négy okból tekinthetjük hamis barátnak: társad a részegeskedésben, az éjjeli csavargásban, vásárok látogatásában, szerencsejátékokban. – Így beszélt a Magasztos. És miután a Jó úton járó beszélt, a Tanító még hozzátette:

Az a barát, aki kutatja, mit vehet el,

Az a barát, aki csak üres szavakat szól,

Az a barát, aki csak hízeleg körülötted,

Az a barát, aki semmirekellők cimborája,

E négy valójában ellenség, nem barát,

A bölcs ember, ezt felismervén

Távol tartja magát tőlük,

Mint a páni félelemmel terhes ösvényektől.

-          Gazdaember fia, itt a négy típus, akire úgy tekinthetünk, mint tisztaszívű barátra: aki segítő, aki kitart jóban és rosszban, aki rámutat arra, ami a javadra válik, aki rokonszenvvel van irántad.

-          Aki segítő barát, azt négyféle módon tekinthetjük tisztaszívű barátnak: Gondodat viseli, amikor figyelmetlen vagy, gondját viseli a javaidnak, amikor figyelmetlen vagy, menedéket nyújt, ha rádtör a félelem, ha valami teendő akad, kétszeresen is megteszi, amit kérsz.

-          Aki kitart jóban és rosszban, azt négyféle módon tekinthetjük tisztaszívű barátnak: Elmondja neked a titkait, megőrzi a titkaidat, nem hagy el a bajban, akár az életét is feláldozza érted.

-          Aki rámutat arra, ami a javadra válik, azt négyféle módon tekinthetjük tisztaszívű barátnak: Visszatart a rossztettől, arra bíztat, hogy jót tégy, elmondja neked, amit nem tudsz, megmutatja a mennybe vezető utat.

-          Aki rokonszenvvel van irántad, azt négyféle módon tekinthetjük tisztaszívű barátnak: Nem kárörvendő, ha balszerencse ér, örül a jószerencsédnek, elejét veszi, hogy mások rosszat mondjanak rólad, helyesli, ha mások jót mondanak rólad. – Így beszélt a Magasztos. És miután a Jó úton járó beszélt, a Tanító még hozzátette:

Az a barát, aki segít téged,

Az a barát, aki jóban-rosszban kitart,

Az a barát, aki mutatja a helyes utat,

Az a barát, aki tele van együttérzéssel:

E négyfajta barátot a bölcs

Valódi értékén értékeli,

És figyelemmel gondjukat viseli,

Mint anya a legkedvesebb gyermekéét.

A gyakorlott és fegyelmezett bölcs

Úgy fénylik, mint egy jelzőtűz.

Gazdagságot gyűjt, ahogyan a méh

Gyűjt mézet, és csak nő-növekszik,

Egyre magasabbra, mint a hangyaboly.

Az így nyert vagyont a világi ember

Aztán családja és barátai javának szentelheti.

Gazdagságát négyfelé osztva,

Mert ez hozza a legnagyobb hasznot,

Egy részt élvez kedve szerint,

Két részt munkába fog,

A negyediket pedig félreteszi

Tartalékképpen, rossz időkre.

-          Gazdaember fia, és hogyan óvja a nemes tanítvány a hat irányt? Erre a hat dologra kell úgy tekinteni, mint a hat irányra: a kelet jelzi az anyát és apát, a dél jelzi a tanítókat, a nyugat jelzi a feleséget és a gyerekeket, az észak jelzi a barátokat és társakat, a nadír jelzi a szolgákat, munkásokat és segítőket, a zenit jelzi a remetéket és papokat.

-          Öt módja van annak, ahogyan a fiú szolgál az anyjának és apjának mint keleti iránynak: (Azt gondolván:) „Ők támogattak engem, és én is támogatom őket. Teljesítem helyettük a kötelezettségeiket. Fenntartom a családi hagyományt. Érdemes leszek az örökségemre. Szüleim halála után ajándékokat osztok, hogy a javukra szolgáljon.” És öt módja van annak, ahogyan az anya és az apa, akit fiuk mint keleti irányt ilyeténképpen szolgál, viszonozza azt: visszatartják a gonoszságoktól, támogatják a jótéteményekben, mesterségre tanítják, megfelelő feleséget találnak neki, idejében kiadják az örökségét. Ily módon a keleti irány biztosított, békés és nem ad okot félelemre.

-          Öt módja van annak, ahogyan a tanítványok szolgálják tanítóikat, mint a déli irányt: felállva köszöntik őket, várakoznak rájuk, figyelnek rájuk, szolgálják őket, elsajátítják mindazokat az ismereteket, amelyeket tanítanak. És öt módja van annak, ahogyan a tanítók, akiket tanítványaik így szolgálnak, mint a déli irányt, mindezt viszonozzák: pontos útmutatásokat adnak, megbizonyosodnak arról, hogy felfogták mindazt, amit helyesen fel kellett fogniuk, gondosan megalapozzák minden ismeretüket, beajánlják őket barátaiknak és kollégáiknak, és minden irányban biztonságot nyújtanak nekik. Ily módon a déli irány biztosított, békés és nem ad okot félelemre.

-          Öt módja van annak, ahogyan a férj szolgál feleségének, mint nyugati iránynak: tiszteli, nem szidalmazza, nem hűtlen hozzá, hatalmat ad neki és ellátja ékszerekkel. És öt módja van annak, ahogyan a férje, mint nyugati irány által ily módon szolgált feleség mindezt viszonozza: megfelelően szervezi a munkáját, kedves a szolgálókhoz, nem hűtlen, megőrzi a készleteket, hozzáértő és szorgos minden teendőjében. Ily módon a nyugati irány biztosított, békés és nem ad okot félelemre.

-          Öt módja van annak, ahogyan az ember szolgálja barátait és társait, mint északi irányt: Ajándékokkal, kedves szavakkal, gondoskodik jólétükről, úgy bánik velük, mint magamagával, szavát megtartja. Az északi irányként így szolgált barátok és társak ötféle módon viszonozzák ezt: Gondodat viselik, amikor figyelmetlen vagy, gondját viselik javaidnak, amikor figyelmetlen vagy, menedékül szolgálnak, amikor rádtör a félelem, nem hagynak el a bajban, törődnek gyermekeiddel. Ily módon az északi irány biztosított, békés és nem ad okot félelemre.

-          Öt módja van annak, ahogyan az úr szolgálja szolgáit és munkásait, mint a nadír irányát: munkájukat erejük szerint szervezi, élelmet és bért ad nekik, törődik velük, amikor betegek, megosztja velük a csemegéket, és megfelelő időben elengedi őket a munkából. És öt módja van annak, hogy a szolgák és munkások, akiket uruk így szolgál, mint a nadír irányát, mindezt viszonozzák: előtte kelnek fel és utána fekszenek ágyba, csak azt veszik el, amit nekik adtak, gondosan végzik munkájukat, és dicséretét és jóhírét keltik. Ily módon a nadír iránya biztosított, békés és nem ad okot félelemre.

-          Öt módja van annak, ahogyan az ember szolgálja a remetéket és papokat, mint a zenit irányát: kedvességgel testi-, szóbeli- és gondolati cselekedeteiben, megnyitva előttük házát, ellátva őket fizikai szükségleteik szerint. És öt módja van annak, ahogyan a remeték és papok, akiket az ember így szolgál, mint a zenit irányát, mindezt viszonozzák: visszatartják a gonosztól, bátorítják jótetteiben, jótékonyan együttérzők vele szemben, tanítják arra, amit nem hallott, megmutatják neki az ég útját. Ily módon a zenit iránya biztosított, békés és nem ad okot félelemre. – Így beszélt a Magasztos. És miután a Jó úton járó beszélt, a Tanító még hozzátette:

Az apa és anya a kelet,

A tanítók a déli irány,

Feleség és gyerekek a nyugat,

Barátok és társak az észak.

Alant szolgák és munkások,

Fölül remeték és papok.

Ezen irányokat meg kell becsülnie

A nemzetség igaz fiának.

Aki bölcs és fegyelmezett,

Jóindulatú és intelligens,

Szerény, minden gőgtől mentes:

Az ilyen ember érdemel nyereséget.

Aki korán kel, lenézi a restséget,

Sorscsapások nem rendítik,

Életvezetése makulátlan, esze gyors:

Az ilyen ember érdemel nyereséget.

Aki barátokat szerez, és meg is tartja,

Szívesen fogad, nem fukar gazda,

Vezető, gondolkodó és barát:

Az ilyen ember érdemel nyereséget.

Ajándékot ad és kedvesen szól,

Életét mások jószolgálatában tölti,

Pártatlan minden dologban,

Tárgyilagos, ahogyan az ügy kívánja:

E dolgokon fordul körbe a világ,

Mint a szekér kerék-tengelyén.

Ha e dolgok nem léteznének,

Egy anya sem kapna fiától

Tiszteletet és megbecsülést,

És egy apa sem, bár kijár nekik.

De mivel e tulajdonságokat

Nagy becsben tartják a bölcsek,

Kitűnnek mindenek közül,

És jogosan magasztalják őket az emberek.

-          E szavakra Szigálaka így szólt a Magasztoshoz: Csodálatos, tiszteletreméltó Gótama, csodálatos, tiszteletreméltó Gótama. Mintha valaki talpára állította volna azt, amit a fejére fordítottak, fellebbentette volna a fátylat arról, amit elrejtettek, megmutatta volna az utat a tévelygőnek, vagy lámpást hozott volna a sötétségbe, hogy akiknek szemeik vannak, lássanak, épp ilymódon fejtette ki számtalanféleképpen a Tanítást a tiszteletreméltó Gótama. A tiszteletreméltó Gótamához fordulok oltalomért (szaraṇaṁ gacchāmi), és a Tanításhoz és a szerzetesi Közösséghez. Emlékezzen rám a tiszteletreméltó Gótama, mint világi követőjére (upāsaka), aki életreszóló oltalmat talált benne.